Belefutottál már abba a problémába, hogy nem tudsz akvarellpapírt választani, mert túl nagy a választék? Ha a válaszod igen, akkor jó helyen jársz. Ebből a posztból kiderül, mi az a négy információ, amit a csomagoláson keresned kell, és amik segítenek a választásban.
Egyáltalán minek nekem akvarellpapír?
A válasz röviden: mert akvarellezni fogsz. Hosszabban pedig: ha ezzel a technikával dolgoznál, az akvarellpapír talán a legfontosabb alapanyag. Ezek a papírok úgy készülnek, hogy jól tudják kezelni a nagy mennyiségű vizet. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a papír nem szívja fel azonnal a nedvességet, a víz megáll a lap tetején, ami lehetővé teszi, hogy a különböző akvarell effektekkel dolgozz.
Az első filter
Könnyen csökkentheted a választási paralízist azzal, ha szűkíted a kört. Első körben gondold át, milyen méretű lapra lesz szükséged. Ahogy egyre jobban elmerülsz a festésben, ki fog alakulni, hogy mi az a méret, ami a te kreativitásodhoz leginkább passzol. Ha csak most állsz neki, akkor az A5-A4 (vagy ezek közti) méret jó kiindulási alap lehet, mert ezek viszonylag jól kézreesnek, akár kicsiben, akár nagyban szeretsz dolgozni.
Egy másik lehetőség, hogy könnyíts a választáson, hogy tömbben, füzetben vagy külön lapokon szeretsz dolgozni. Van olyan, akinek egy sketchbook felkelti a szorongását, mert úgy érzi, minden oldalra valami csodásat kell festenie, ők jobban járnak az egyéni lapokkal vagy a kitéphető tömbbel. Ha szeretsz kültérben festeni, akkor egy spirálozott füzet vagy sketchbook lehet a te választásod, mert sokkal egyszerűbb sérülés nélkül szállítani.
Mi alapján válassz akvarellpapírt?
Amikor ott állsz a boltban a papíros polc előtt, mindig figyelned kell azokra az információkra is, amiket a csomagoláson feltüntetnek. Ezek közül ma négy fontosat emelünk ki. Ha ezeket nem találod, akkor érdemes gyanakodnod, hogy nem a legjobb minőségű papírral állsz szemben.
Ökölszabályként elmondható, hogy a művészellátók általában nem engednek be olyan papírt az üzletükbe, ami nem ellenőrzött helyről érkezik, ezért általában az olcsóbb felhozatalban is jó minőségű papírokba lehet botlani – de természetesen itt is akad kivétel.
Lássuk tehát, hogy milyen négy információt érdemes keresned az akvarellpapírokon!
1. A papír súlya, azaz gramm/m2
Az első és legfontosabb a papír súlya, ami azt mutatja meg, hogy mennyire vastag a papír. A papír vastagságát gramm/m2-ben mérik, az átlag akvarellpapírok 200-300 gramm között mozognak, (összehasonlításképp egy fénymásoló papír 80 grammos).
Ez a tulajdonság azért fontos, mert minél vékonyabb egy papír, annál hajlamosabb arra, hogy meghullámosodjon festés közben, ami egyrészt nem szép, másrészt nem is praktikus, mert a kis mélyedésekben megállhat a víz és a vízzel együtt a festék is.
Akvarellpapírok 140 grammtól 1200 grammig találhatók a piacon, de a legelterjedtebb, és ár-érték arányban is a legjobb választás a 300 grammos papír. Lefelé még 200 grammig bátran elmehetsz, ez alatt már feszíteni kell a lapot, hogy ne legyen zavaróan hullámos.
2. A papír felülete, azaz hot press vagy cold press
A következő információ, amit keresni kell a csomagoláson az a hot press vagy cold press felirat. Ez a papír gyártására utal, tehát hogy melegen vagy hidegen préselt papírról van szó, ami a gyakorlatban a papír textúráját írja le. A hidegen préselt, tehát cold press papírok mind texturált felületűek, bár minden márkának más a mintázata. A melegen préselt, tehát hot press papírok sima felületűek, ebből a szempontból jobban hasonlítanak egy műszaki rajzlapra. Egyik variáció sem jobb, mint a másik, választani inkább aszerint érdemes, hogy milyen technikával dolgozol, és mi a cél a kész alkotással. A melegen préselt papírokon egy picit gyorsabban szárad a víz, és kevésbé alkalmasak a rétegzésre, viszont ha például kalligráfiával ötvöznéd az akvarellt, akkor jó választás lehet. Ha a cél a digitális felhasználás, akkor is gondolkodhatsz melegen préselt papírban, mert a szkennelt képen általában látszódik a papír textúrája (ez nem feltétlenül baj, csak jó tudni).
A texturált, hidegen préselt lapok rostjai közé mélyebben beszívódnak a pigmentek, ezért ha réteges képben gondolozol, és szeretnéd, hogy az egyes rétegek határvonalai látszódjanak, akkor a hidegen préselt lap jobb választás.
3. A papír összetétele
A harmadik fontos információ, amit egy akvarellpapíron keresni kell, a papír összetétele, tehát például 100% pamut, 25% pamut vagy 100% cellulóz. Az akvarellpapírok minőségét az összetételük írja le legjobban, és az árukat is ez befolyásolja leginkább. A 100% pamut papírok alapanyaga gyapotcellulóz, ami miatt sokkal strapabíróbbak és a sok vízzel is jobban viselkednek, mint a kevert, vagy teljesen facellulózból készült papírok. Ugyanakkor a 100% pamut papírok meglehetősen drágák, ezért ha kezdő vagy és sok papírt fogyasztasz gyakorlás közben, akkor a 25%-pamuttartalmú vagy 100% cellulóz papírokkal is bőven jól jársz – bár elképzelhető, hogy ezeken kicsit nehezebben tudsz egyenletes felületeket létrehozni.
4. Acid-free, azaz savmentes papír
A negyedik fontos dolog, amit a csomagoláson keresni szoktam, hogy a papír savmentes legyen, ezt általában egy acid-free felirat jelzi. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a papír idővel sem fog elsárgulni. A legtöbb művészpapírnál ez már alap elvárás, de azért ezt a kis jelet is érdemes mindig megkeresni a csomagoláson, mielőtt papírt veszel.
Akvarellpapírok a gyakorlatban
Ha kíváncsi vagy, hogyan teljesítenek a különböző papírok a gyakorlatban, ezen a képen láthatod, hogyan viselkedik a festék egy 100% pamut Canson papíron, egy 25% pamut Fabriano lapon, egy 100% cellulóz Cansonon és egy ismeretlen eredetű, nem művészellátóból származó akvarellpapíron:
Ugyanezt alaposabban kifejtve ebben a videóban megnézheted:
Bővebben tanulhatsz az akvarellről a kezdő akvarell workshopunkon.
Tiszta, világos,szinte vibráló élénkségű színek – ezek egy igazán jó akvarellkép jellemzői. Ezt annak köszönheti, hogy lényegében egy lazúr-technika, tehát a festék összetétele megengedi, hogy átlátszó, áttetsző rétegekben vigyük fel.
A gouache, ha csak összetételét nézzük, nem sokban különbözik az akvarellnél leírtaktól. Viszont a gouache-képek matt, egyenletes, cseppet sem átlátszó felületeinek, melyek szintén vibrálóak és szín-telítettek, megvan a maguk titka.
Emellett vannak egyéb, egy kicsit más technológiával készülő gouache, illetve annak funkciójával megegyező festékanyagok. Több gyártó gouache termékeiben például nem fehér pigment hozzáadásával, hanem a színpigment tartalom megnövelésével érik el ugyanazt a fedőhatást. Ez erősebb színintenzitást, és jobban kontrollálható fedőerőt eredményez. Van olyan recept is, ahol a kötőanyag helyét veszi át a dextrin, ezért a kész festék krémesebb állagú lesz. Illetve ide sorolhatóak még a poster color festékek. Ezek működésükben teljesen hasonlóak, viszont általában a felhasznált pigmentek kevésbé idő- és fényállóak. Ugyanis ezt a festéktípust az animációs illetve képregény iparban főleg reprodukciós célokra használják fel, tehát csak néhány alkalommal készül róluk szkennelt kép vagy fotó.
