A da Vinci története
A német da Vinci márka történelme 1890-ig nyúl vissza, amikor is megalapították az első ecsetkészítő gyárakat Nürnberg városában, bár ekkor még nem a művészi ecset volt a fő profiljuk. A da Vinci nevet azonban csak később, 1952-ben kapta a márka. Ezután váltak igazán népszerűvé a művészek körében kimagasló minőségük, és az egyedülállóan széles választéknak köszönhetően. A da Vinci ecsetek népszerűségéhez vezetett még más német művészeszközökkel foglalkozó márkákkal való közös munkájuk, mint a Schmincke és a Hahnemühle.
A da Vinci művészecsetek kiváló minősége a kimagasló minőség-ellenőrzésnek köszönhető. Az alapanyagokat gondosan átválogatják, mikroszkóp alatt ellenőrzik minőségüket. Az ecsetek formázása kézzel készül, majd csak az ez utáni folyamatok, mint az ecsetnyélre való helyezés, ragasztás van már valamilyen szinten gépiesítve.
A különböző szériák
A művészi ecseteknél az egyik legfőbb szempont a különböző szériák között, hogy szintetikus vagy természetes szőrből készült-e. Ez befolyásolja az ecset szín-és vízmegtartó képességét, formatartását, hajlékonyságát, puhaságát is. A nálunk kapható szériák közül egyedül a Kolinsky ecsetek a valódi szőrből készültek. Sokak szerint ezek az ecsetek a legjobbak akvarellhez, viszont ma már több vegán, szintetikus alternatíva is létezik ezen ecsetek helyettesítésére. Ezek tulajdonságaikban igazán hasonlítanak a szőr ecsetekre, azonban általában megfizethetőbbek. A valódi szőr ecsetek pedig egyre drágábbak az alapanyag hiánya, és nehéz beszerzése miatt.
Most a da Vinci ecsetek jelenleg nálunk kapható 5 szériát teszteltem, kiegészítésképpen a Casaeno Quill ecsetével, amelyet főként formája miatt szerettem volna külön is bemutatni. Fontos megemlíteni, hogy a legolcsóbb ecseteink közül csak a 373-as szériát teszteltem, a 374, 375, 3373, 3374 és az 5073-as ecsetek is ugyanabból a szintetikus szálból készültek.
A különböző szériák között mind van különbség, amely lehetséges, hogy elsőre annyira nem szembetűnő, éppen ezért ezekkel a tesztoldalakkal szeretném bemutatni ezeket nektek. Habár sajnos nem volt minden ecsetből tudtam ugyanazokat a méreteket kipróbálni, igyekeztem hasonlót választani, hogy egy átfogó képet tudjak mutatni róluk. A próbához a St. Petersburg White Nights akvarellfestékét, és a Canson XL akvarellpapírját használtam.
Az ecsetek tesztelése
Az első szempont, amelyet teszteltem, ami szerintem a legfontosabb az akvarell ecseteknél az, hogy mennyi vizet és festéket tudnak megtartani magukban az ecsetek. Az ecseteket ennek a próbája alatt csak egyszer mártottam vízbe, és vettem fel vele festéket. Talán ebben mutatkozik meg a legfőbb különbség a szériák között. A nagyobb ecseteket száraz alapon próbáltam ki, a kisebbeket pedig elővizezetten. Ebből látszik, hogy a két legolcsóbb szintetikus széria, a 373 és a Nova mennyivel kevesebb vizet és színt tud magában tartani, mint a drágább ecsetek. A 373-as széria több vizet, viszont a Nova ecsetek több színt tudnak felvenni.
A Casaneo szériától már egy igazán éles váltás tapasztalható. A Casaneo Quill formájának köszönhetőek kimagaslóan sok víz és szín felvételére alkalmas. A Colineo pedig, mint látszik igazán megközelíti a Kolinsky természetes szőr ecsetet, habár ebből sajnos nem volt lehetőségem még egy kisebb méretet kipróbálni. A Colineo és a Casaneo is a különböző természetes szőr ecsetek kiváltására lettek létrehozva, és én mindkettőt igazán megszerettem, hiszen kiváló minőségűek, viszont árban jobban megérik, mint a szőr ecsetek.
Másodjára pedig az ecsetek hegyét, hajlékonyságát próbáltam ki. A da Vinci ecseteknél nekem az a tapasztalatom, hogy szériától függetlenül mindegyik igazán jól megtartja a formáját. A 373-as széria puha, több vonalvastagság festésére is alkalmas, míg a Nova ecsetek kicsit ’keményebbek’ mégis igazán hajlékonyak, de remekül megtartják hegyességüket, így a legkisebb részletek megfestéséhez is ideálisak. A Casaneo széria ecsetei is jól tartják formájukat, azonban rendkívül puhák, így nehezebb a nagyobb méretekkel is vékony vonalat húzni, óvatosan kell bánni velük. A Colieno ecsetek egy kicsit erősebbek, így könnyen lehet velük különböző méretű vonalakat festeni. A Kolinsky ecsetek pedig remekül tartják formájukat, azonban mégis hajlékonyak így egy ecsettel is rengeteg lehetőség tárul elénk.
Az ecsetek formája, méretezése
A lehető legjobb összehasonlít érdekében mindegyik ecsetnél a kerek ecsetet, hasonló méretekben próbáltam ki. Azonban minden szériának megvan a maga méretskálája, és a különböző formái. Általában az ecsetek méretezése szériánként változik, egy 8-as 373-as és egy 8-as Colieno ecsete például már nem ugyanakkora.
Nálunk a kerek ecsetekből a Nova szériában találsz a legtöbb választási lehetőséget, a 10/0-s miniatűr ecsettől egészen a 18-as méretig. Formában pedig a Colineoból van a legtöbb, hiszen ebből a kereken kívül, lapos, betűíró és legyező ecset is kapható. Macskanyelv ecset csak a 375-ös szériában található. A Casaneo különlegessége pedig a Quill ecset. Ezek az ecsetek az nyélre való rögzítésben különböznek a többitől, erről kapták a nevüket. Ennek köszönhetően ’ducibbak’, sokkal több szálat tartalmaznak, így különösen jók nagyobb felületek festéséhez, bő vízhasználatot igénylő technikákhoz.
Az ecsetek gondozása, tisztítása
Megfelelő, és figyelmes használat mellett a da Vinci ecsetek igazán hosszú életűek, remekül megtartják formájukat. Akvarellfestésnél legtöbbször elegendő a használat után vízzel kimosni az ecseteket. Érdemes megtartani az ecseteket védő műanyagot, és ezt kimosás után óvatosan visszahúzni rá, majd fektetve tárolni, amíg megszárad.
Azonban, ha észrevesszük, hogy ecseteink már kezdik elveszteni formájukat, akkor sem érdemes rögtön lecserélni őket. Egy ecsetmosó szappan segítségével még könnyen visszaállíthatóak eredeti formájukba. Mindössze használjuk a szappant az ecsetek kimosása után és hagyjuk ezzel megszáradni. Következő használatkor ezt csak alaposan ki kell mosni, mint ahogy ezt egy új ecsettel is megtennénk. Az ecsetmosó szappan túlzott használata viszont nem tesz jót az ecseteknek, így ezt csak néha ajánlom, amikor már tényleg szükségét látod.
Személyes tapasztalat
Összességében szerintem mindegyik da Vinci ecset kiváló minőségű, csak különböző dolgokhoz, technikákhoz alkalmasak. Én személyesen például nagyobb felületek festésére a Casaneo ecseteit preferálom, kisebb részletekhez viszont a Nova szériát. Éppen ezért ez a bemutatás, csak az elindulásban, a fő különbségek megismerésében szolgál segítségképpen. Minden művésznek megvan a maga stílusa, így a megfelelő eszköz kiválasztásában csak a személyes kipróbálás tud 100 %-ban beválni.
Az Arches pamut akvarellpapírjai igazán népszerűek világszerte, nem csak hobbi művészeknél, hanem profik körében is. Ezt a hírnevet és elismertséget nem csak prémium minőségének köszönheti, hanem hosszú évek óta tartó megbízhatóságának is. Hiszen fontos, hogy ha megszeretünk egy papírt, akkor az mindig ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkezzen, ne legyen különbség minőségében, felületében, színében.
Az Arches akvarellpapír három felülettel kapható; melegen préselt, hidegen préselt és durva. A melegen préselt felületűek szinte teljesen simák, amely lehetőséget ad gyönyörű, egységes felületek festésére. Valamint különösen ajánlott például nagyon részletgazdag munkákhoz, hiszen könnyű rajta dolgozni, precíz vonalakat festeni. A hidegen préselt már egy enyhén durvább felületű papír, amelyen azonban még mindig könnyű dolgozni. Ezen már kicsit erősebben textúrált hatást lehet elérni, de ugyanakkor még mindig egyszerű rajta a részletek kidolgozása. A durva felületű papír erősebben textúrált, nehéz rajta aprólékos munkát festeni.
Az amerikai Daniel Smith akvarellfestékek hosszú ideje az egyik legjobb minőségű akvarellfestéknek számítanak. Prémium minőségével, és egyedülállóan széles színskálájának köszönhetően rengeteg professzionális és hobbiművész kedvence. Több, mint 260 színét a festékek 3 különböző szériájából kapjuk; az Extra Fine, a Primatek, és a Luminescent. Ebben a blogbejegyzésben pedig szeretném bemutatni nektek a festékeket használat közben, külön hangsúllyal kitérve a színskálára, a színek választására.
Mint korábban már említettem a Daniel Smith akvarell festékeket 3 fő széria alkotja; az Extra Fine, a PrimaTek és a Luminescent. Ezek közül az Extra Fine festékek az alap, fő kategória, amelyek a hagyományos akvarellfestékeket tartalmazzák. A legtöbb szín ebben a kategóriában található, így ezek között akkor is megtaláljuk a nekünk megfelelőket, ha nem szeretnénk minden színt kikeverni. Ez főként akkor hasznos, ha vannak olyan kevert színek, amelyekből többet használ valaki. De persze a nehezebben kikeverhető színek is elérhetőek, amely igazán megkönnyítheti a dolgunkat festés közben. Ha pedig valaki preferálja maga kikeverni a színeket, akkor is tökéletes választás, néhány alapszín, és másodlagos szín beszerzésével is rengeteg lehetőség tárul fel számunkra. A színek könnyen, gyönyörűen keverhetőek, több szín keverésével se fogjuk hamar azt tapasztalni, hogy a színek „sárosodnak”.
A Daniel Smith PrimaTek festékei igazán különlegesek, hiszen valódi ásványokból gyártják őket. Elkészítésükhöz az ásványokat felőrölik, majd egy természetes kötőanyag hozzáadásával készítenek belőle festéket. Emiatt a legtöbb PrimaTek szín erősen granuláló, valamint rengeteg földszín árnyalatot találunk ebben a szériában. Másik különlegességük, hogy ásványtartalmuknak hála több színnek is van egy természetes csillogó hatása, ilyen például az Amethyst Genuine.
A Daniel Smith akvarellfestékek Luminescent szériája különleges csillogó, irizáló színekből áll. Ezek használhatóak nem csak fehér, hanem fekete alapon is. Két fő csoportra bonthatjuk; a Duochrome és az Iredescent színek. Az Iredescent festékek, mint a nevük is utal rá irizáló színek, főként alapszínek, vagy olyan metál színek, mint az arany, ezüst vagy a bronz. A Duochrome festékek pedig még egyedibbek, hiszen ezek máshogy mutatnak világos és sötét alapokon. A Luminescent széria kiváló kiegészítése lehet alap festékkészletednek, ha szeretnél egy kis csillogást csempészni képeidbe, akár természetesen előforduló irizáló hatás megjelenítéséhez, vagy akár például porték különlegesebbé tételéhez.
Ha már régebben olvastátok blogunkat, láthattatok korábban egy 
A legtöbb műszaki tűfilc tintája vizes bázisú, pigmentált, amelyek idő-és fényállóak lesznek száradás után. Viszont enyhe színkülönbségek lehetnek a különböző márkák között, feltűnhet, hogy nem mindig ugyanolyan fekete az a fekete. Ezzel kapcsolatban a legjobban a Sakura, az Uni, a Tombow és a Pentel szerepeltek. Számomra ezeknek már elég sötét fekete színű a tintája, míg a többi tűfilc kicsit világosabbnak, enyhén szürkésebbnek tűnt.
A víznek, valamint a szövegkiemelőnek mindegyik tűfilc ellenállt, így akvarellhez, bullet journal-hoz ilyen szempontból bármelyiket választhatjátok. Persze ajánlott egy pár percet várni a teljes száradásig, főleg, ha vastagabb kontúrokról, nagyobb fekete felületről van szó.
Mint említettem, most Ghibli stúdió jelenetek festésével próbáltam ki, teszteltem ezeket a gouache festékeket. Direkt próbáltam minél különbözőbb színvilágú képeket választani, hogy meg tudjam nézni, milyen széles színskálát tudok lefedni csak ezzel a 18 színnel. Volt olyan kép, amelyen szinte az összes színt használtam, hiszen rengeteg kis apró részlet volt, amelyekhez ezek kellettek. Viszont volt olyan is, amelyen még jobban megpróbáltam lekorlátolni magam. Ennél a képnél például próbáltam csak 3 színnel, plusz a fehérrel dolgozni a rengeteg különböző zöld árnyalat elérése érdekében. Csak olyan kiegészítésként használtam más színeket, mint a csiga, vagy a virágok festése.
Az Art Philosophy Gouache festékek használata igazán könnyű, főként megfelelő papírral és ecsettel együtt. Én a 
Én most ezt egy feszített festővásznon, egy fa lemezen, és egy műanyag lapon próbáltam ki az aranyszínű változatát. Első benyomásra nekem nagyon tetszett, azonban azért fontos megjegyezni, hogy bármennyire is használható rajta az akvarellfesték, természetesen nem lesz 100%-ban ugyanolyan a hatása, mint egy akvarellpapírnak. Bár ez főként a különböző effektek festésekor jön elő. Kevésbé lehet rajta folyatni rajta a festéket, hiszen nem igazán lehet ezeket az anyagokat elővizezni, mint egy papírt. Ettől eltekintve viszont én teljesen meg voltam elégedve vele, főként a vásznon, valamint a sima felületeken való használatnál.
Az arany színű alapozóval érdemes játszani, próbálkozni, hiszen attól függően milyen sűrűn és hány rétegben viszed fel a festéket igazán érdekes hatást lehet elérni. Ha például látszik a festett téma alatt halványan az arany csillogás, nem csak a háttérben. Az arany alapozónál nem kell nagyon erős csillogásra számítani, hanem csak nagyon enyhe fénye van. Persze, ha az arany, vagy az átlátszó alapozót használod érdemes figyelni rá, hogy máshogy mutatnak rajtuk a színek, mint egy fehér felületen. A fekete alapozó pedig ideális, nem csak metál színű, vagy irizáló akvarellfestékekhez, hanem gouache festékhez is. Ajánlom a Daniel Smith akvarell alapozó kipróbálását azoknak, akik szeretnének akvarellfestékkel tárgyakat díszíteni, saját készítésű ajándékokat adni.
