Sokan a rajzolásra úgy tekintenek, mint valami számukra elérhetetlen csodára. Bizonytalanok, utoljára az iskolapadban rajzoltak, ezért most már inkább nekiállni sem mernek mondván, hogy ők ehhez ügyetlenek. Szeretnék segítséget nyújtani a kezdeti lépésekhez. Remélem sikerül rávilágítanom arra, hogy mindenki képes rajzolni, csupán türelemre és elhatározásra van szükség. De kezdjük az alapoknál, ismerjük meg azt az eszközt, amivel később dolgozni szeretnénk.
Nagyon sok minden áll a rendelkezésünkre, amivel rajzolni lehet. Én most csak a grafitceruzáról szólok, mert az a legelterjedtebb és legkedveltebb rajzeszköz. Ha egyszer elsajátítottuk a kezelését csodálatos fekete-fehér képeket tudunk vele készíteni.
A ceruza keménysége
A grafitceruzák végén különböző számokat és betűket találunk, ezek jelölik a keménységet.
A ceruza alapanyaga a grafit (gyakorlatilag tiszta szén), amelyhez különböző adalékanyagokat kevernek a gyártása során, ezzel szabályozzák a keménységét.
Egy kis történelem: arra, hogy a keménységet a grafithoz hozzáadott anyagok fajtája és mennyisége határozza meg, Franz Hardtmuth jött rá, a KOH-I-NOOR ceruzagyár alapítójának az unokája. Ezért az első karcolási keménység skálát KOH-I-NOOR skálának hívták.
A KOH-I-NOOR gyár Budějovicében található és a Hardtmuth család vezette be a számokból és betűkből álló skálát. Az ő skálájukban a betűk még mást jelentettek, mint amit napjainkban mondanak.
H-mint Hardtmuth
F-mint Frank
B-mint Budějovice
Ma inkább egy praktikus és sokkal könnyebben megjegyezhető magyarázat áll a ceruzán található betűk mögött:
H-mint hard, azaz kemény
F-mint fine, azaz finom
B-mint black, azaz fekete
Keménységi skála
A H jelű ceruzák a kemény ceruzák, minél nagyobb a mellettük szereplő szám, annál keményebb a ceruza. A B jelű ceruzák a puhák, minél nagyobb a szám, annál puhább a ceruzabelső. Az F a két keménység között helyezkedik el. Az iskolában és vázlatkészítéskor leggyakrabban HB-s ceruzát használunk, mert az elég finom vonalakat készít, de még könnyen radírozható.
Milyen keménységű ceruzákra lesz szükséged a rajzoláshoz?
Rajzolás előtt érdemes beszerezni néhány ceruzát:
- A vázlatkészítéshez vagy HB-t, talán a B-s még jobb, mert még annyira sem karcol, mint a HB-s, ezért radírozás után semmi nyomot nem hagy.
- Jól jöhet egy nagyon puha ceruza, az egész fekete színekhez: 6B, vagy afölötti.
- Egy közepesen puha 3B-s, 4B-s és egy 2H-s a fedéshez.
Hozzájuthatunk jó minőségű ceruzákhoz nem csak darabonként, hanem különböző készletekben is: 6-os-12-es kivitelben, itt már össze is van válogatva keménység szerint a ceruzánk. Természetesen ez csak irányadó, gyakorlás közben jövünk rá, miből mennyi ceruzára lesz szükségünk.
Ezen kívül szükségünk lesz radírokra is. Azt tartja a mondás, hogy egy jó grafittal és radírral, szinte bármire képesek lehetünk.
A radírok széles választéka vár minket, ezért erre most külön nem térnék ki. Amivel nem lehet melléfogni, azok a kézi- ill. precíziós radírok, valamint egy gyurmaradír. Én személy szerint Tombow radírt használok már vagy 7 éve. A grafitrajzokhoz a gyurmaradír ajánlott leginkább, mert az nem roncsolja a papír szerkezetét és nyomtalanul el lehet tüntetni a grafitot.
Itt fontos megjegyeznem, hogy egy radírral nem csak a hibákat javítjuk ki, hanem a grafit színét halványítjuk, ill. csúcsfényt is ezzel hozunk létre.
Grafit szem – csúcsfény a pupillában
Az első dolgom rajzolás előtt a keménységi skála elkészítése. Ezt csak egyszer kell elkészíteni, később is jó hasznát vehetjük. Nem csak azért van erre szükség, hogy megismerjem az eszközöm, hanem rajzolás alatt is használni fogom. Itt látom, hogy milyen árnyalatra lesz szükségem az adott részletnél.
Árnyalatok
A grafit nagyon hálás anyag. Nem csak a különböző keménységű ceruzákkal érhetünk el különböző árnyalatokat.
Ugyanaz a keménységű ceruza erősebb és gyengédebb nyomással szintén különböző árnyalatokra képes.
Árnyalat 6B-s ceruzával
Tónusskála rétegezéssel
Tónusozni ezen kívül még a satírozás különböző irányával, egymásra helyezésével is lehet.
Ezeket a módszereket felhasználva már valóban széles spektrumú színárnyalatokat kaphatunk.
Érdemes próbálgatni, gyakorolni, különböző skálákat készíteni, hogy megtudjuk, mit tudunk a ceruzánkból kihozni.
Papírceruza
Ez egy préselt papírrúd, hegyezett véggel.
Papírceruza
Vannak úgynevezett tortillionok, amik csak abban különböznek a sima papírceruzáktól, hogy az egyik végük egyenes, vagyis nem keskenyedő végű.
A papírceruzák minőségében égbekiáltó különbségek nincsenek, inkább a méretében (szélességben) vannak eltérések, lényegében mindegy melyiket használjuk.
Ezzel az eszközzel tulajdonképpen a grafitot kenjük el a papíron, így „lágyabb”, homogénebb felületet kaphatunk. Az emberi bőr felületének ábrázolásához például nagyon jól alkalmazható.
Ha tisztítani szeretnénk, csak simán kenjük el egy tiszta lapon vagy egy dörzshegyezőn dörzsöljük le az elkoszolodott részeket. Faragni semmiképpen nem szabad.
A satírozást és az elkenés technikáját nem annyira szerencsés keverni, mert a két különböző technika elüt egymástól és ez meglátszik a képen.
Papírceruza és satírozás különbsége, bal oldali a satírozott kocka, jobb oldali pedig papírceruzával elmaszatolt kocka
Ezeket a technikákat megismerve bátran nekiláthatunk felfedezni, hogy mit is tudnak a ceruzáink.
