Szerző: Perger Ági

A Színezz velünk hógömböt cikksorozatunk nagysikerű első része után következzen a folytatás. Ebből a részből megtudhatod hogyan színezte Ági ilyen élethűre a hógömb üvegét, valamint a gömbben található kastélyt. Tarts velünk, és folytassuk a közös színezést!

A hógömb üvege

Az volt a cél, hogy üvegnek látszódjék egy rajz, már amennyire ez lehetséges. Az első dolgom az volt, hogy Uni Posca fehérrel eltüntettem a gömb fekete kontúrját. Eltüntetheted bármivel (tempera, egyéb fehér markerek), de azt tudom, hogy nekem a Posca nagyon bevált. Nem üt át a papíron, és ceruzán, tintán, festéken is kiválóan fog. Száradás után sem szívja be a fehér színt a papír. Azaz pöttyözni és jelen esetben kontúrt eltüntetni is gyerekjáték a segítségével. Ja és azt se felejtsük ki, hogy kiváló fedő tulajdonságával „ápol és eltakar”, azaz apró hibákat is lehet korrigálni vele. 🙂 Én M3 és M1-es vastagságú filcet használtam ehhez a képhez.

A gömb 3D-s, tehát a ráeső fény elgörbül. Ezt az érzetet kelti a bal oldalon lévő üvegre ráeső mintázat. Ugyanazokat a kékeket használtam, mint a háttérnél. Itt is egy világosabb árnyalattal indítottam és szépen pakolgattam egymásra az egyre sötétebb színeket.
A vár előtti havas részt közép-kékkel satíroztam, ott ahol a vonal futott. A gömb aljában meggyűlt műhavat egy csíkkal imitáltam, ahová felvittem némi világosbarnát, mert tudtam, hogy a talp vagy aranyozott lesz, vagy fa színű. Ez a barnás szín viszont tükröződni fog az üvegen a talp találkozásánál. A jobb oldal itt is sötétebb, hiszen kevesebb fény éri.

Hogy a hó még inkább hónak tűnjön, szintén átrajzoltam a fekete vonalakat fehér Poscával.

Egyelőre hagytam a gömb belsejében a hátteret és a jobb oldali áttükröződést, mert azt a kastély kiszínezése utánra tartogattam.

Kastély

Na, itt egy picit gondolkodóba estem, hogy milyen színt válasszak a falaknak. Milyen legyen az épület?
Azt szerettem volna elérni, hogy kissé elüssön a háttértől, valamint az aranyozott fa talptól is. Viszont komoly hatást keltsen, de közben ne legyen félelmetes. Így döntöttem el, hogy a barna és piros árnyalatait fogom használni, melyek oszloponként váltják egymást.
Az ablakokkal kezdtem, mert azt biztosra tudtam, hogy milyet szeretnék. A legtöbből meleg fény áradjon, egyik-másik teremben viszont ne legyen világosság, sem pedig koromsötét. Tehát a kivilágított termek ablakaihoz mély sárgát használtam és az ablak tetejére egy egészen apró narancsot is felvittem. Ahol meg nem égett lámpa, ott kétféle kéket használtam, szintén a mennyezet felé sötétedve.

Jöhetnek is a falak. 🙂

A kastély majdnem szimmetrikus, tehát a két oldala tükörképei egymásnak. Így csak a fele részén gondolkodtam, melyik oszlop milyen színű legyen.

Az enyhe térhatást szintén az árnyékolással értem el úgy, hogy hengerként képzeltem el a tornyokat amik elölről kaptak fényt. Tehát középen volt a legvilágosabb minden falszakasz.

Az árnyékhoz többnyire valamelyik középszürkét használtam. A legtöbb esetben jól beválik, más képeknél is prímán lehet alkalmazni.
Újra kihangsúlyozom, hogy minden apró kis részt többször színeztem át, gyakran 3-4 -féle színnel is. Ezeknél a részeknél rendesen használtam a faragót, hegyesek voltak a ceruzáim, mert nagyon aprólékos munkát kívánt az ábra.

A kapu melletti két oszlop középbarna, mellette sötétbarna, majd világos piros (pici naranccsal) és szélül egy bordósabb piros oszlop mellett döntöttem, amibe némi kis rózsaszín is vegyült. Ennek a szélső oszlopnak is megmutatom a fázisképeit: itt is láthatod, hogy legalább négyszer mentem át rajta a különböző árnyalatokkal.

Amikor a falak elkészültek, jöhetett a tető. Mindegyik a szürke sötét változata egy pici sötétlilával vegyítve. A zászlók a sötétsárga és a halvány narancs átmeneteiből állnak. Mondjuk annyira havazik a képen, hogy gyakorlatilag nem látszik a végén, de hát az ördög a részletekben rejlik ugye. 🙂

A sorozat utolsó részében befejezzük a teljes színezést. Következik az üveggömb kimaradt része és a talp kiszíenzés. Na hagyd ki!

Egy izgalmas cikksorozatba kezdünk a RajzBlogon: Perger Ági végigvezet egy igazi karácsonyi hógömb színezésén lépésről lépésre. Érdemes lesz végig olvasni és vele együtt színezni a képet, mert az biztos, hogy nagyon sokat tanulhatsz belőle! A végeredmény pedig, mint láthatjátok, lenyűgöző lesz.

A kép Johanna Basford: Karácsony Johannával a című könyvben található.

Ilyen volt-ilyen lett (Hógömb)

Hogyan színeztem ki ezt a képet?

Megosztom lépésről-lépésre a színezés fázisait, tarts velem! Nincs jelentősége sem a ceruza márkájának, sem pedig a konkrét színeknek. Használhatod bármelyik kedvenc ceruzádat és olyan színeket válassz, ami neked jólesik. Én a saját élményemet, technikámat osztom meg veled, de ez csak afféle útmutató (mint a kalózeskü a Karib-tenger kalózaiban :D).

Többször felmerül a kérdés, hogy mivel érdemes kezdeni egy képet. A háttérrel, vagy pont azt hagyjuk utoljára? Nos, én hosszú ideig a „hagyjuk azt csak a végére” táborához tartoztam. Mert végül is mindegy. És az sose volt olyan izgalmas, mint maga a kép.

Viszont elmondom, miért érdemes a háttérrel kezdeni. 2 oka is van: egyrészt ad egy alaphangulatot, és ahhoz utólag jobban lehet a színeket hozzá kombinálni. A másik ok ennél fontosabb: amikor elkészülsz a képpel, általában már túl szeretnél rajta lenni. Esetleg meg is untad. Ilyenkor hajlamos az ember a kapkodásra és pont ezért ez lesz a háttér kevésbé impozáns. Láttam több olyan képet, ami nagyon jól sikerült, viszont a háttér már nem volt kidolgozva, el volna nagyolva, esetleg össze lett csapva. Próbáld ezt a hibát elkerülni!
Kezdd tehát ezzel, mert az elején van türelmed és amikor végeztél vele, jöhet maga az izgalmas kép!

Akkor csapjunk is a lovak közé!

Háttér

A legelső lépés az „alapozás”. Ez legyen bármilyen színből, bármilyen képen, mindig az egyik legvilágosabb árnyalatot választom hozzá.
Jelen esetben ez a világoskék volt. Egyenletesen, nem rányomva színeztem be az egészet, kihagyva a havas talajt és természetesen magát a hógömböt.

Ehelyett itt lehetne használni porpasztellt is, utána viszont fixálni érdemes, hogy ne kenődjön szét a további színezés alatt. Több helyről hallottam már, hogy a puha ceruzákkal az a baj, hogy nem fedik be a papírt tökéletesen. Igen, ez igaz, de csak akkor, ha egy rétegben színezel. Minél több réteget viszel fel a papírra, annál „festményszerűbb” lesz az eredmény. Én történetesen soha nem állok meg egy rétegnél. Sehol, még a legkisebb részletnél sem.

Az egész képhez puha ceruzát használtam és a nagyobb felületek színezése közben nem is faragtam őket, hogy a „vonalkázás” ne látszódjék, vagy csak kis mértékben.

A második réteget úgy vittem fel, hogy pár karikát megrajzoltam előtte. Ezeket mindig egy hangyányival világosabbra hagytam a háttér színéhez képest.

Aztán újra és újra türelmesen átszíneztem az egészet, a karikák (buborékok) pedig egyre jobban kirajzolódtak. Nem használtam sem körzőt, sem sablont, ahogy esik úgy puffan elven rajzolgattam mindegyiket. Így egy picit természetesebb hatást kelt szerintem, viszont a karikák nem teljesen szabályosak. Eldöntheted, neked hogy az egyszerűbb és hogy tetszik jobban.

Arra ügyeltem, hogy a kék színek a sötét tónus felé haladjanak, és alul az üveggömb körül lett a legsötétebb.

A fény a bal felső sarokból ered, tehát ott a legvilágosabb a kép.

Amikor itt tartottam a színezésben, az volt az érzésem, hogy ebből a képből az életben nem lesz semmi. Ilyenkor csak a végeredményre kell koncentrálni.

Az utolsó lépés a színek „összemosása”, azaz újra egy nagyon világos árnyalattal átszíneztem az egész hátteret. Itt ez történetesen a fehér volt. Ekkor szűnik meg a ceruza hatás, homogén felületet kapunk.

Vigyázz! Most ne blendert (összemosó ceruzát) használj, mert az lezárja a felső réteget és utólag már nem tudsz se javítani rajta, se újabb réteget felvinni rá, még ha szeretnéd, akkor sem.

Ehhez a háttérhez összesen 7-8 -féle kéket használtam, plusz egy nagyon kevés világos lilával is megbolondítottam.

Ha tetszik, próbáld ki te is ezt a technikát és tarts velem a hógömb színezés 2. részében, ahol az üveggömb kialakítása és a vár színezése következik!